Gál Erika
 
Évszakok réseiben
 
egyre gyakrabban gondolok rád mióta
őszülni kezdett a pitypangok feje
sűrűn bólogatnak a kíváncsi szélben
mint akik előre láttak mindent
 
az egymásra szabott karantént
folyton lehulló álarcainkat
a túlontúl kimért távolságot
rosszkor rossz helyre írt szavakat
 
így bolyongunk feszített ég alatt
adnak-vesznek az évszakok
réseiben meghúzódnak
jóvátehetetlen napjaink
 
Szárnyak kergetik egymást
 
Április hetykén fütyörész, csattog, szárnyak
kergetik egymást. Lehetne minden kezdet.
Ősi rend. Vagy káosz? Szem, ameddig ellát:
kietlen utcákra virágzó gyümölcsfák.
 
Vad sürgés-forgás a még csupasz ágakon.
A távolban nyírfa pelyhesedik, testét
magához vonja a láthatár opálja:
lopakodó halál takaratlan ágya.
 
Korrigált változat
 
Álmomban sokkal idősebb voltál,
mint valójában, de ennek oka
csupán az éjféli híradóban
említett halott kora lehetett.
 
Te élelmiszert rendelsz online,
nárciszt viszel be a kertből, s szép vagy,
hiszen alig tizenkét év telt el csak 
azóta, hogy nem válaszoltam.

***

Kevevári Édua
2 hV
 
egyetlen szórakozásunk a lidl-aldi-spar körmenet. 
fizethetnénk egybe, de miattad nem lehet. 
szorongok ezen is. 
megállt az idő, 
pedig nekünk most kéne hegyeket megmozgatni. 
én tanulok, te mást tanulsz. 
egymással mégis le vagyunk maradva. 
 
minden este együtt alszunk, kivéve, 
ha a fürdőben sírsz. 
én is sírhatnék ott, de te nem jössz ki utánam. 
olyan közel lettünk, 
olyan szinteken elhatárolódtunk egymástól, 
mint még soha. 
szorongok ezen is. 
anyám szánalompénzén élek, félig te is. 
 
azt mondják, ha két nő nagyon közel áll egymáshoz, egyszerre van a periódusuk. 
mi más héten menstruálunk. 
veszekszünk, de minden reggel együtt eszünk. 
mindig ugyanazt. 
kifolyik az ujjaim közül az idő, 
nem tudlak értékelni. 
szorongok ezen is. 
beleköpött a világ a levesünkbe. 
 
szóval, minket nem egynek teremtettek. 
úgy tűnik, az ágy alatt maradnak 
a tőled kapott közös párnák. 
sírunk még majd emiatt, ne félj, 
lehet, megnehezítjük újra egymás életét. 
de most nézek vissza az elmúlt fél évre: 
hová lettél te, 
hová lett az idő, hová lett kettőnk közössége? 
 
a karantén margójára: 
ne próbáld igazolni a keserű szájízt, 
béküljünk ki mindketten magunkkal. 
aztán, ha feloldják szívünkön a kijárási tilalmat, 
és befogják rólam a barátaid, 
akkor
elmehetünk kávézni, 
hogy újra lássam
szemedben a csillogást. 
(remélem, nem fogok szorongani)
 
legalábbis ezt szeretnéd hallani, 
de legyünk bármennyire is lányok, 
a szeretet is elavul egy idő után, 
és unalmas lesz a megbocsátás.

Adományozás

Támogasd Magyarország első leszbikus szervezetét!

Önkéntesség

Ha azonosulni tudsz céljainkkal és tetszenek a tevékenységeink, kapcsolódj be az egyesület munkájába, hogy alakíthasd a dolgokat, és benne légy abban, ami csak leszbikusokkal történhet! Tovább...

Labrisz-könyvek

Levelezőlista

Labrisz hírlevél

Név:  
E-mail cím:  
altszoveg