Július 1-től életbe lép a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény - fontos tudnivalók

A köztársasági elnök aláírta a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényt, amelyet a ma megjelent Magyar Közlönyben ki is hirdettek. Ennek értelmében a leszbikus és meleg párok július 1-től az anyakönyvvezetők elé járulhatnak.
A Magyar LMBT Szövetség néhány fontos tudnivalót összegyűjtött a törvénnyel kapcsolatban.

Mi a különbség a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat között?
A bejegyzett élettársi kapcsolat szabályai alapvetően megegyeznek a házasság szabályaival, van azonban hat fontos különbség: kiskorú személy gyámhatósági engedéllyel sem köthet bejegyzett élettársi kapcsolatot, a bejegyzett élettársak nem vehetik fel egymás nevét, nem fogadhatnak közösen örökbe, nem vehetnek részt mesterséges megtermékenyítésben, az anya bejegyzett élettársa nem lesz automatikusan a születendő gyermek szülője, ill. a válás során ha a felek mindenben megegyeztek a bejegyzett élettársi kapcsolatot közjegyző is felbonthatja. Minden más szabály (érvényességi feltételek, megszűnés, jogok és kötelezettségek) azonosak a házassággal.

Mi a különbség az élettársi kapcsolat és a bejegyzett élettársi kapcsolat között?
A legfontosabb különbség, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat az anyakönyvvezető előtti akaratnyilvánítással jön létre, és az egyik fél haláláig vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontásáig áll fenn. Az élettársi kapcsolat ezzel szemben tényhelyzeten alapul, vagyis automatikusan létrejön ha két egymással érzelmi-gazdasági közösségben élő személy együtt él, és automatikusan megszűnik, ha különköltöznek vagy megszűnik köztük az érzelmi-gazdasági közösség. A tartalmi különbségek közül a legfontosabb, hogy a bejegyzett élettársak között vagyonközösség keletkezik, tehát a kapcsolat fennállása alatt szerzett vagyonuk fele-fele arányban illeti a két felet, függetlenül attól, hogy kinek a nevén van a lakás, ki kötötte az autó adásvételi szerződését, vagy ki fizetett érte. Az élettársak esetén a hozzájárulás arányában illeti meg őket a vagyon (vagyis aki többet fizetett a lakás árába, annak nagyobb rész jár belőle). A bejegyzett élettársak a kapcsolat vége esetén jogosultak tartásdíjra, végrendelet hiányában törvényes örökösök, és végrendelet esetén is megilleti őket a kötelesrész. Az élettársak ezzel szemben csak végrendelettel örökölhetnek, és akkor is magasabb illetéket kötelesek fizetni. Emellett számos jogszabály további eltérő jogokat és kötelezettségeket állapít meg az élettársak és a házastársak/bejegyzett élettársak számára.

Mi a különbség az élettársi kapcsolat nyilvántartásba vétele és a bejegyzett élettársi kapcsolat között?
A bejegyzett élettársi kapcsolat sokkal inkább a házassághoz áll közel, az élettársi kapcsolat nyilvántartásba vétele esetén a felek továbbra is „csak" élettársak, a nyilvántartásba vétel csak az élettársi kapcsolat bizonyítását könnyíti meg, jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet. Míg a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetéséhez (bírósági vagy közjegyzői) bontásra van szükség, az élettársi kapcsolatok nyilvántartásából bármelyik fél kérheti a törlését. Fontos, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatot csak azonos nemű párok köthetnek, a nyilvántartásba vételt mind azonos, mind különnemű párok kérhetik. Az élettársi kapcsolat nyilvántartásba vételére csak 2010. január 1. után lesz lehetőség.

Érdemes-e bejegyzett élettársi kapcsolatot kötni?
Erre nem lehet egyértelmű választ adni, mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy a jogosultságokért cserébe vállalja-e az ezzel járó kötelezettségeket.

Mikortól lehet bejegyzett élettársi kapcsolatot kötni?
A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény 2009. július 1-én lép hatályba. Mivel a törvény a korábbiaktól eltérően nem ír elő 30 napos várakozási időt, akár a hatálybalépés után azonnal megköthetők az első bejegyzett élettársi kapcsolatok.

Kik köthetnek bejegyzett élettársi kapcsolatot?
Bejegyzett élettársi kapcsolatot két nagykorú (18 év feletti), azonos nemű személy köthet. Nem köthetnek egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot az egymással meghatározott rokoni kapcsolatban álló személyek (egyenesági rokonok, testvérek, ill. testvér a testvére vér szerinti leszármazójával, házastárs a volt házastársa egyenesági rokonával, valamint örökbefogadó az örökbefogadottal). Mivel bejegyzett élettársi kapcsolat csak egy személlyel állhat fenn, ha valakinek korábbi házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata van, azt előbb fel kell bontani.

Hol lehet bejegyzett élettársi kapcsolatot kötni?
A bejegyzett élettársi kapcsolatot anyakönyvvezető előtt lehet kötni. A törvény nem minden településen teszi lehetővé a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését, csak az ún. körzetközpontokban (azokon a településeken, ahol okmányiroda is van). A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére elsősorban az önkormányzat által kijelölt hivatalos helyiséget (házasságkötő terem) lehet igénybe venni, de a felek kérésére a szertartás külső helyszínen (étteremben, parkban, stb.) is lebonyolítható. Ha legalább az egyik fél magyar állampolgár, a külföldi konzulátusokon is lehet bejegyzett élettársi kapcsolatot kötni.

Milyen dokumentumokat kell az anyakönyvvezetőnek bemutatni?
A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentésekor az alábbi okiratokat kell bemutatni:
• születési anyakönyvi kivonat;
• személyi igazolvány, lakcímkártya;
• korábbi házasság/bejegyzett élettársi kapcsolat esetén jogerős bírósági végzés;
• tanúk neve, lakcíme, személyi igazolvány száma

Mennyibe kerül a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése?
Maga az anyakönyvvezetői eljárás díjmentes, de az önkormányzatok a helyiség biztosításáért és az egyéb szolgáltatásokért a rendezvény ünnepélyességének függvényében eltérő mértékű összeget kérhetnek.

Mi lesz ha a következő kormány az egészet visszavonja?
Az Alkotmánybíróság szerint a házassághoz hasonló családjogi intézmény bevezetése az azonos nemű párok számára az Alkotmányból levezethető jogalkotói kötelezettség, amely pártállástól függetlenül minden kormány kezét megköti. Ezen csak egy esetleges alkotmánymódosítással lehetne változtatatni, de a korábban kötött bejegyzett élettársi kapcsolatok érvényességét ez sem befolyásolja.

Akkor most nyilvántartásba veszik a melegeket?
A házassághoz hasonlóan a bejegyzett élettársi kapcsolat lényege, hogy a bejegyzett élettársakról az állam anyakönyvi nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tehát a dolog velejárója, de az állami szerveket komoly szabályok kötik, hogy milyen esetekben kérhetik a betekintést az anyakönyvekbe, a visszaélés lehetősége szinte teljesen kizárt.

Gyermekvállalásra készülünk, inkább ne kössünk bejegyzett élettársi kapcsolat?
A törvény a bejegyzett élettársak számára kizárja, hogy közösen fogadjanak örökbe vagy részt vegyenek mesterséges megtermékenyítésben. Ezekkel a lehetőségekkel azonban az élettársak sem élhetnek, ezért nem érdemes pusztán emiatt nem kötni bejegyzett élettársi kapcsolatot. Az örökbefogadás kapcsán fontos megjegyezni, hogy a törvény az egyéni örökbefogadás lehetőségét nem zárja ki, tehát akár élettársi, akár bejegyzett élettársi kapcsolatban élő személy is fogadhat örökbe. A különbség a közös örökbefogadáshoz képest, hogy ilyenkor csak a pár egyik tagja (az örökbefogadó) válik a gyermek törvényes szülőjévé. Mesterséges megtermékenyítésnél kicsit más helyzet, itt a törvény kifejezetten tiltja az azonos nemű élettársi/bejegyzett élettársi kapcsolatban élő nők számára a mesterséges megtermékenyítést. Ennek ellenére sok nő vállal úgy gyermeket, hogy letagadja élettársát, és egyedülállóként jelentkezik. Erre bejegyzett élettársak esetén nincs lehetőség, hiszen az anyakönyvi nyilvántartásból minden kiderül.

Gyermeket nevelünk, érdemes bejegyzett élettársi kapcsolatot kötni?
Bár a törvény sem az élettársak, sem a bejegyzett élettársak számára nem teszi lehetővé, hogy örökbefogadják partnerük gyermekét, és ezzel törvényesen is mindketten a gyermek szülei legyenek, a gyermek szülőjének bejegyzett élettársa számos esetben több jogosultsággal rendelkezik, mint a gyermek szülőjének élettársa. A szülő partnere mindkét esetben nevelőszülőnek minősül, ám csak a bejegyzett élettársnak van olyan kötelessége, hogy a vele egy háztartásban nevelkedő gyermeket eltartsa, és csak a bejegyzett élettársi jogosult gyermekgondozási díjban (GYED) részesülni. Van néhány olyan jogszabály is (Munka Törvénykönyve, Polgári Törvénykönyv, Büntető Törvénykönyv), amely azután is elismeri a gyermek és a szülő bejegyzett élettársa közti hozzátartozói kapcsolatot, miután a gyermek már elköltözött otthonról, és külön háztartásban él.

Külföldi állampolgár köthet bejegyzett élettársi kapcsolatot?
Igen, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének az a feltétele, hogy legalább a pár egyik tagja magyar legyen, vagy rendelkezzen Magyarországon állandó lakhellyel. Az sem akadály tehát, ha a pár egyik tagja olyan állam állampolgára, amely nem ismeri a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményét. Ebben az esetben amíg a pár Magyarországon él megilletik mindazok a jogok és kötelezettségek, amik a bejegyzett élettársi kapcsolattal járnak, a saját országba visszamenve azonban továbbra is mint két egyedülálló személyt (esetleg mint élettársakat) kezelik a párt. Külföldi állampolgár esetén a bejegyzett élettársi kapcsolat feltétele, hogy a külföldi fél beszerezzen egy olyan igazolást, amely tartalmazza, hogy egyedülálló. Vannak olyan országok (pl. Lengyelország), amelyek megtagadják az ilyen igazolások kiadását, ha kiderül, hogy a jövendőbeli azonos nemű. A törvény az ilyen helyzetekben, külön elbírálás alapján, lehetővé teszi a bejegyzett élettársi kapcsolat megkötését az igazolás bemutatása nélkül is.

Korábban már külföldön összeházasodtunk/bejegyzett élettársi kapcsolatot kötöttünk, mi a teendő?
Mivel a korábban kötött házasság/bejegyzett élettársi kapcsolatot a magyar jog akkor még nem ismerte, ezért a magyar jog szerint az nem is érvényes. Ezekben az esetekben újra meg kell kötni a bejegyzett élettársi kapcsolatot. A 2009. július 1. után kötött házasságok/bejegyzett élettársi kapcsolatok esetében nem kell megismételni a külföldön elvégzett szertartást. A hazai anyakönyvezést a lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél, illetőleg az illetékes konzuli tisztviselőnél kell kérni. Az anyakönyvezéshez csatolni kell a - hiteles magyar fordítással ellátott - külföldi anyakönyvi okiratot.

Mit tehetek, ha az anyakönyvvezető nem hajlandó minket összeadni vagy homofób megjegyzéseket tesz?
Az anyakönyvvezetőnek nincs mérlegelési jogosultsága, minden jelentkezőt köteles összeadnia, és tartózkodnia kell az ellenséges környezet kialakításától is. Ha ennek ellenére mégis ilyet tapasztaltok, érdemes az Egyenlő Bánásmód Hatósához fordulni. A Hatóság vizsgálatáért fizetni nem kell, ügyvédre nincs szükség, a Hatóság a döntését belátható időn belül (max. 75 nap) meghozza.

Mit tehetek, ha egy étterem, szálloda vagy más szolgáltató nem engedi, hogy ott tartsuk meg a lakodalmat?
Az egyenlő bánásmód követelménye nem csak az állami szervekre, hanem minden olyan vállalkozásra is vonatkozik, amely ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben szolgáltatást nyújt vagy árut forgalmaz. Nem utasíthatják tehát el a lakodalom lebonyolítását amiatt, hogy egy azonos nemű párról van szó. Ha ennek ellenére mégis ilyet tapasztaltok, érdemes az Egyenlő Bánásmód Hatósához fordulni. A Hatóság vizsgálatáért fizetni nem kell, ügyvédre nincs szükség, a Hatóság a döntését belátható időn belül (max. 75 nap) meghozza.

Magyar LMBT Szövetség