Férfiak és leszbikus nők barátsága(...?)

#0

"A februári Lazuló alkalmával arra a kérdésre keressük a választ, hogy vajon létezhet-e igaz barátság leszbikus nők és meleg, ill. heteroszexuális férfiak között."

Azt hiszem, végtelenül szerencsésnek érezhetem magam, amiért pont most találtam rá a közösségetekre, amikor ez a téma ilyen kiemelt figyelmet kapott - annak ellenére is, hogy pécsi lévén ezekre az egyébként kétségkívül igen érdekes összejöveteleken személyesen nem tudok megjelenni.

Ez ugyanis egy olyan kérdés, amire jómagam is szeretnék választ találni - csak épp a másik oldalról.

Igen, el kell ismerjem, fiú vagyok (és heteró), tehát mondhatni kakukktojás itt köztetek - azonban ha a fent idézett témát valóban komolyan gondoljátok, akkor ide mindig írhattok. :)

(Ha nemkívánatosnak találjátok a jelenlétemet, azt is írjátok meg nyugodtan; nem akarok senkinek a terhére lenni, és ha úgy találjátok, hogy zavarom a köreiteket, akkor csak szóljatok, és már kotródom is elfele.)

És hogy miért is vagyok itt egyáltalán, és mi ez az egész?
Egyszerű: mindig is érdekelt a "lányok egymás között" téma a maga teljesen hétköznapi, mindennapi dolgaiban is - talán azért is, mert nagyjából első gimitől fogva egészen az egyetemi évek végéig folyamatosan leginkább lányok között mozogtam, lányokkal barátkoztam, és mindig is szívesebben voltam lányok társaságában, mint fiúkéban.

Sajnos azonban mindeddig csak heteró lányokat volt szerencsém megismerni, vagy ha volt köztük leszbikus vagy biszexuális, az nem derült ki róla. Mostanában valahogy újra eszembe jutott ez a téma, nézelődtem kicsit, és rátok találtam. Olvasgatom a fórumokat, és nagyon kedvesnek, figyelmesnek és általában véve szimpatikusnak találom a közösségeteket, ezért is mertem kiírni ezt a témát, bízva benne, hogy pozitív fogadtatásra talál majd. :)

Összegezve tehát, örömmel fogadom mindazoknak a sorait, akik szívesen keresnének úgymond gyakorlati választ is a témanyitó idézet kérdésére, de ugyanígy azokéit is, akik ezirányú élményeiket írnák le.

#18

Luna:
Nekem pont ellentétes tapasztalataim vannak - nem tudom, mi ennek az oka. Szerintem a férfiak sokkal inkább a külsőségekre indulnak be, a nők meg a belső értékeket a hasonló hullámhosszt keresik.

#17

egos:

Semmi gond, azt már azelőtt is láttam, hogy nem igazán "pörögnek" itt a témák, hogy regisztráltam volna, úgyhogy egyszerűen csak örülök minden újabb válasznak, bármikor is érkezik... :) ...Plusz jelen esetben annak is, hogy a jelek szerint egy olyan témával szolgálhattam, amit elég érdekesnek tartasz ahhoz, hogy hozzá is szólj. :)

Segítő szándék szerintem továbbra is meglepően sok emberben van, csak meg kell találni ezeket az embereket - amihez persze nem árt egy adag szerencse sem. De amint azt elmondásod szerint magad is tapasztalod sógorod révén, határozottan érdemes rászánni az időt és a kitartást a felkutatásukra. :)

Ami pedig a témával kapcsolatos további tapasztalataidat/élményeidet illeti, természetesen szívesen olvasnék róluk többet is, ha valamikor lesz időd és kedved is megosztani őket. :)

#16

Első sorban ne haragudj hogy csak most válaszolok,de nem mindig tudok a gép közelében lenni mert sok a munkám és kevés az időm.Ritkán vagyok a fórum oldalon,de ha fel is nézzek csak olvasgatok és jókat mosolygok a legtöbb témán(most elnézést kérek ,nem akarok senkit meg bántani)de kevés olyan téma van,mi érdekes vagy normális hozzá szólást takarna.Válaszom a kérdésedre,nincs olyan téma kör mit a sógorommal ne tudnék meg beszélni,lehet női problémám,férfi,hogy elhagyott a nőm vagy épp hova menjünk szórakozni...stb,és nincs mögötte hátsó szándék gondolat pusztán tiszta emberi segítő szándék mi ebből a világból kihaló félben van,mint minden más ezen a világon mert csak az számít hogy mid van,hova jutottál és mekkora a házad.:))Most csak ennyit tudtam néked ,meg osztani a gondolataimból.Ja és nem tudom hogy a rövidítés bánt e valakiket az oldalon engem nem zavar mert nem vagyok egy sértődős leszbi:))

#15

Értelek én mit írsz,és nem is akarom az ellenkezőjét,bizonygatni mert kiben nincs kíváncsiság egy leszbikus be állítottságú,rokon,baráttal szemben nekem is volt az évek során benne részem,nincs is ezzel gond míg mindenki tudja hol a határ.De én nem is azért írtam mert,hogy bárki is bunkón viselkedett volna velem szemben ha nem mert igen létezik leszbikus nő és hetero pasi között barátság én talán kivételes helyzetben vagyok mert pont rokonom kivel mindent meg oszthatok,csajok ,pasik kocsik stb...De mivel évek óta emberelek dolgozom és sokat látok és nem csak nézzek így minden helyzetet elég jól tudok kezelni,de ez is hosszú időbe telet.

#14

Az. :)

Szerintem itt egyszerűen csak arról van szó, hogy akik ilyeneket mondanak, azok vagy nem ismernek egyetlen eleven Leszbosz Leányát sem, vagy ha mégis, akkor az az egy pont nem tetszik nekik, és belőle általánosítanak az összes többire. De gyanítom, ez utóbbiak elenyésző kisebbségben vannak az előbbiekhez képest.

#13

Ez a "sztereotípia" nagy hülyeség :)
Szóval a lányok a csúnya lányokra buknak? :P Szerintem épp hogy a lányok válogatósabbak ilyen tekintetben.

#12

szabi:

Az esetleg kevéssé előnyös megjelenés és az ellenkező nemben való csalódottság valóban régi sztereotípiák - és ezen is merengtem már egy sort, hogy ezek egyáltalán hogy alakulhattak ki és maradhattak fenn...? Gyanítom, szimplán az emberi ostobaság miatt.

Sör és foci... én se értettem soha, mi a jó bennük. Előbbinek egyszerűen pocsék az íze, az utóbbi pedig nem tud érdekelni. Műszaki dolgok érdekelnek ugyan, de leginkább azok is csak felhasználói, nem pedig machinálói-buherálói szinten.
De gondolom, te is találkoztál azért már olyan fiúkkal/férfiakkal, akik hasonlóképp voltak ezekkel a dolgokkal? Szerencsére azért nem egyformák az emberek. :)

Test és lélek szerintem összetartozik, teljesen nem is lehet különválasztani. Megvallom őszintén, olyanokkal jómagam sem igazán tudtam még eddig baráti viszonyt kialakítani - nemtől függetlenül -, akikre már ránéznem is rossz volt - szerencsére azonban ilyenekből elég kevés is van.
A magánszféra pedig értelemszerűen szintén egy nemfüggetlen dolog, és ennek megfelelően is kezelendő, a fantáziák kielégítésére pedig bőségesen kínálnak lehetőséget a net megfelelő szegletei.

Én például azért vagyok itt, mert egyszerűen kíváncsi vagyok erre a "másik világra", különös tekintettel annak az érzelmi, lelki és társas vetületeire. Ennek megfelelően igen érdekesnek és tanulságosnak is találom a különböző topikok eddig összegyűlt anyagát éppúgy, mint a jelenleg zajló beszélgetéseket. :)

#11

Jó páran azt hiszik, hogy egy nő azért fanyalodik a lányokra, mert olyan ronda, hogy nem kell egy fickónak sem, vagy mert akkorát csalódott az ellenkező nemben. Ha találkoznak egy olyan leszbikussal aki nem egy bányarém, hatalmas kihívásnak tekintik, hogy bebizonyítsák neki, hogy lehet élvezni egy férfival is. Sőt úgy hiszik nekünk ez nem is lehet olyan jó, anélkül a bizonyos húsz centi nélkül, hisz ott kezdődik és végződik minden. Tisztelet a kivételnek.

#10

Sokszor gondolom úgy, hogy hiányzik az életemből egy haver. Egy fiú, akivel ki lehet dumálni a nőket, a kocsikat vagy bármit - úgy fiúsan. Csak két gondom van. Egyrészt nem szeretem a sört, meg a focit - és műszaki érzékkel is gyengén állok. Másrészt nekem is az a szomorú tapasztalatom, hogy a férfiak zöme - tisztelet a kivételnek - csak a felszínt látja. Tökre nem érdekli őket, hogy egy gömbölyű női testben egy pasi lelke van. Sokan, ha érzékelik, hogy kicsit keményebb a stílusom, mint azt a külső alapján várnák - vagy csak alapból, mert ilyenek - eljátszák a macsót és nekem csak a gyönge nő szerepét hagyják. Ettől viszketést tudok kapni. Nem beszélve arról, hogy ritka az a férfi, mint a fehér holló, akinek ne indulna be a fantáziája attól, hogy mit csinálhat két nő az ágyban. Erre meg végkép nem vevő egy igazi leszbi, hogy ezt a kíváncsiságot kielégítse. Lehet, hogy van bennem egy csöppnyi paranoia, de ha nekem egy hetero férfi azt bizonygatja, hogy őt pusztán lelki síkon nagyon érdeklik a leszbikusok, enyhén gyanakszom, hogy nincs-e itt némi hátsó szándék.

#9

Igen, különösképpen, mert bár eddig csak két-három topikot volt érkezésem úgy-ahogy áttanulmányozni az itteniek közül, de az azokban elkövetett hozzászólásaid alapján különösen megmaradt bennem a neved - természetesen pozitív értelemben. :)

És szintén igen, ez a "kihívásos" mentalitás valahol persze érthető, másfelől viszont hülyeség és sztereotípiákból indul ki... de ezt ugye már letárgyaltuk, hogy mi a helyzet a hülyékkel és a sztereotípiákkal.

Bízom benne én is, hogy idővel azért Mo.-n is javul majd a jónép hozzáállása ehhez a témához, bár tartok tőle, hogy ehhez nem kevés időre lesz szükség. De reméljük a legjobbakat.

Visszatérve azonban a témára, örömmel hallom, hogy azért neked is van egy rendesebb fiúismerősöd. Amíg az időnkénti kis megjegyzések is inkább poén jellegűek és erőszakmentesek, addig nyilván rendben vannak azok is. Lényeg, hogy jól kijöttök egymással. :)

#8

:) különös képen?:O ezt kifejtenéd? :) olyan fiúval?bevallva van olyna fiú ismerősöm,aki nem ynomul,de felvetette már azt a tényt h nem lnne ellene egy kis közelebbi ismerkedésnek,de elfogadta....de azért néha néha oda mondja finoman burkoltan mosolyogva..ami egyáltalán nem idegesít ő nála!! sajnos egyes heteroknak kihívás egy leszbikus lány...sőt,merem kockáztatni h a meleg fiúk is voltak már úgy h próbára tette őket egy heteró srác,mindössze csak szórakozásból.....több olyan heteró kéne ebbe az országba,akik úgy állnak hozzá a melegekhez mint te!!pozitívan!!sokan rossz sztereotípiák alapján skatulyáznak be minket,holott semmit sem tudnak rólunk......és kérdezni meg nem szoktak,mert nekik jó minden úgy ahogy elgondolják.....csak egy valamit sose szabad ezeknek a heteró embereknek elfeledni!!!ez nem betegség,így akár az ő családjukban is lehet majd egy meleg!!akár a gyerekük is!! /bár nem biztos h valaha is beismeri az illető másságát!!csak tudat alatt fogja mindenki tudni,de ott lesz,jelen lesz a tény...../ kicsit elkanyarodtam,de remélem elég összefüggő voltam,és érted h mért :)

#7

Á, szia, Pink87. :) Téged különösképp vártalak. :)

A jelenség, amiről írsz, sajna valóban létező bizonyos fajta fiúk körében (amely fajtának jelentős szerepe volt abban, hogy egyre inkább lányokkal kezdtem barátkozni); ilyenek voltak, vannak, és tartok tőle, lesznek is. Mást nem is igen lehet tenni, mint legyinteni rájuk, és továbblépni.

De szerencsére vannak másfélék is. Még ha csak kevéssel is, de találkoztál már esetleg rendes heteró fiúkkal is, akiknél nem volt ilyen gond...? Vagy egyáltalán nem volt még szerencséd egy ilyenhez sem?

(Az irántatok tanúsított deklarált érdeklődésem dacára pl. nekem se jutna eszembe soha egy 100% leszbikus lányt az ágyamba erőszakolni (még akkor se, ha történetesen épp nem is lennék nős), mert ugyan minek? Egyrészt én se örülnék neki, ha egy meleg fiú kezdene erőszakoskodni velem, másrészt meg általában véve sem kenyerem az erőszakoskodás, mint olyan - és szerencsére azért nem vagyok teljesen egyedül ezzel a hozzáállásommal. :) )

#6

Szia!!
én másképpen gondolom mint egos.....a sógorod valamelyest a rokonod így érthető...ez olyan kb,hogy én is jól megtudok beszélni mindent az öcsémmel.....én lány vagyok,és akárhányszor kezdett jól alakulni barátilag fiúval egy kapcsolat,mindig az lett a vége h neki milyen élmény lenne és kihívás egy leszbikussal ágyba bújni...így mindig megromlott ez a kapcsolat.......a hetero pasiknak,igenis piszkálja a fantáziáját h vajon milyen lehet egy leszbikussal lefeküdni....meleg fiú barátaim vannak,azokkal nincsen ilyen probléma :) sőt lány heteró barátaim!!

#5

Szia egos! Mindenekelőtt köszönöm a szívélyes fogadtatást. :)

Örömmel hallom, hogy pozitív tapasztalataid vannak a témáról. És való igaz, minden kapcsolatnak, legyen az baráti vagy szerelmi, a bizalom az egyik legfontosabb alapja - az odafigyeléssel, megértéssel és elfogadással együtt.

Jól gondolom, hogy bizonyos szempontból talán még nektek - illetve közületek is a 100% leszbikusoknak - lehet a legkönnyebb férfiakkal barátkozni (ha már egyszer túljutottatok az önfelvállalás esetleges kezdeti nehézségein)? Elvégre a ti esetetekben (elvileg) nem kell tartani attól, hogy a fiú csak azért érdeklődik, mert "akar valamit". :)

Azt mondod, néha egy férfi (bocs, a "pasi" szót nem szeretem, nálam ennek pejoratív értelme van :) ) jobban tud segíteni... Ezt esetleg kifejtenéd egy kicsit bővebben, hogy például mire, milyen témákra, milyen helyzetekre érted? Kíváncsi volnék. :)

Ui.: Még nem vált teljesen egyértelművé számomra, ezért gondoltam, inkább megkérdem: elfogadott köreitekben a "leszbi" rövidítés használata, vagy inkább nem ajánlott, mert van valamiféle kellemetlen mellékzöngéje, és jobb kiírni a teljes szót...?

#4

Na szia idegen!:) Az írásodhoz hozzá szólva,igen létezik ez a kapcsolat,leszbikus nő és hetero férfi közti barátsás,persze csak a magam nevében tudok,nyilatkozni.Miért is?Mert közel 3 éve beszélem meg a problémáimat a saját sógorommal.Aki akkor lépet az életembe mikor szükség volt egy igaz barátra,ki nem ítélkezik csak próbál jobb belátásra terelni.Pedig féltem hogy majd,elítéli az én hova tartozásom,de neki csak annyi volt a reakciója,erre hogy ezen görcsöltem ennyi ideig,nézzem meg 15 éve foglalkozik emberelek,és nem kell senkinek sem meg szólalnia mikor belép az üzletbe,hogy hova is tartozik.És min alapul az egész,a kölcsönös bizalmon mint minden más.Azóta ö is jobban meg osztja a problémáit velem és én azt mondom néha egy pasi jobban tud segíteni egy nőnek ha az is hajlik arra hogy jobban körbe nézzen maga körül és táguljon a látó köre így.Most csak ennyit szólok a leveledhez mert lehetne ezt a témát napokig taglalni!:)